moviemaniac

moviemaniac

Nincs idő meghalni – Övék a világ minden ideje

2021. október 03. - moviemaniac101

Daniel Craig utoljára ölti magára James Bond szmokingját a 25. Bond filmben. A film elkészülését több nehézség árnyékolta be: eredetileg Danny Boyle ült a rendezői székben, ám kreatív nézeteltérések miatt ott hagyta a produkciót, ami végül Cary Fukunaga (True Detective, Maniac) irányítása alatt készült el. Ám ez még nem minden: eredetileg már 2020. februárjában a mozikba kellett volna kerülnie, de a COVID járvány közbe szólt. Újra és újra elhalasztották a bemutatót míg végül másfél éves csúszással, szeptember utolsó napján a mozikba került Európában.

Bond nyugdíjas éveit tölti szerelmével Madelineal (Léa Seydoux), mikor a SPECTRE emberei megtámadják. Abban a hitben, hogy barátnője elárulta elhagyja a nőt és Jamaikán kezd új életet. Ekkor lép vele kapcsolatba CIA-s barátja Felix Leiter (Jeffrey Wright), hogy egyetlen alkalommal segítse ki az ügynökséget. Ezzel veszi kezdetét a kontinenseken átívelő kaland, amiről több szót nem is ejtenék, mert bár nem hoz váratlan fordulatokat, sokkal nagyobbat üt, hogyha az ember saját maga éli át.

A film legnagyobb erőssége maga Bond és az őt alakító Craig játéka. A Casino Royale óta nyilvánvaló, hogy az ő Bondja más, mint a többi: érzőszívű, hús-vér karakter, szemben a korábbiakkal, akikről sok mindent nem lehetett elmondani azon kívül, hogy sármos alkoholista gyilkológépek. Első filmje után megtudjuk mitől vált olyanná, mint elődei, de olykor felsejlik álarca mögött az ember (gondoljunk csak M (Judi Dench) halálára a Skyfallban). Utolsó megjelenésében pedig még a korábbiaknál is jobban megnyílik, hála annak, hogy a forgatókönyvírók láthatóan komolyan vették Craig búcsúját és egy személyes, érzelmes utolsó kalandot írtak neki.

Ralph Fiennes alakítása is figyelemre méltó. Nála hitelesebben talán még senki nem tudta megjeleníteni M-et: az összes jelenetében egy olyan embert láthatunk, akit nyilvánvalóan megviselt a hazája védelmében meghozott nehéz döntések sorozata, s azoknak a súlyát mindig a vállán cipeli. Léa Seydoux pedig egy korábban még példa nélküli (ehhez természetesen az is kellet, hogy ő legyen az első, aki nem csak egy filmben szerepel), összetett Bond lányt alakít, akinek van identitása, nem csak egy kellék az írók számára, hogy megmutassák, hogy ügynökünk mekkora csábító. Lashana Lynch az új 007-esként pedig szintén új színt hoz a franchiseba, mint Bond utódja, remekül működik a dinamika közte és Craig között, bár a film végére szimpla sidekickké lép vissza.

Fukunaga rendezése az egyik legegyedibb Bond filmmé teszi a filmet. A jelenetek inkább az érzelmekre apellálnak (ezáltal melodrámaibb hangulatot létrehozva), és fontosabbnak tartja, hogy jobban megismerjük hőseinket és a helyzetet. Erre korábban a Casino Royaleban és a Skyfallban láthattunk példát, de azokban sem ennyire intenzíven. Ennek ellenére az akciókat sem lehet rossz szóval illetni: a verekedések hosszabb snittekkel operálnak, nem a szokásos gyorsvágós-kamerarángatós követhetetlen fejetlenségek, amik korábban olyan népszerűek voltak. A film közepén, az erdőben játszódó bújócskázós-csapdaállítós akciózás, pedig a legfeszültebb és egyedibb jelenet, amit mostanság kémfilmben láthattunk.

Ennek ellenére nem nevezhető depresszívnek az alkotás. Kifejezetten sok humoros vagy annak szánt jelenet van a filmben, hogy a feszült légkört oldják. Ezek általában működnek, amit nagyban köszönhetünk annak, hogy Craig kérésére Phoebe Waller-Bridge (Fleabag, Killing Eve) is csatlakozott az írói gárdához.

Ha már ennyi pozitívumról beszámoltam, nem mehetünk el a rosszabbul sikerült elemek mellett sem. A film legnagyobb gyengesége Rami Malek gonosza. A karakter bár nagyon jól indul, rettenetesen alul van írva, igazán nem is derül ki miért akar borzalmat okozni a világnak. Sajnos emiatt Malek játéka sem túl erős, olykor Jared Leto Niander Wallaceára emlékeztet a Szárnyas fejvadász 2049-ből, de szegény próbálkozik dolgozni azzal, amit kapott.

A játékidő is túl hosszú, és ezt úgy mondom, hogy egy percig se unatkoztam a filmen, végig lekötött, ám nyilvánvaló, hogy ha legalább 20 percet kivágnak egy sokkal feszesebb tempójú filmet kapunk (kérdés, hogy ez miképp hatott volna a karakterek fejlődésére).

A Nincs idő meghalni a Craig éra második legjobb filmje a Casino Royale után a Skyfall előtt csak egy hajszállal végezve. Tökéletes zárása Craig földhözragadtabb Bond sagájának, mely ügyesen frissíti fel a sorozat majdnem 60 éve tartó kliséit, a szánkban újszerű, ám mégis ismerőst ízt hagyva.  A túlnyújtott játékidő és felejthető gonosz ellenére pedig elégedetten és könnyes szemmel jövünk ki a moziból, egy olyan gyönyörű és érzelmes zárlat után, amely korábban egyik Bondot alakító színésznek sem jutott ki.

A bejegyzés trackback címe:

https://moviemaniac.blog.hu/api/trackback/id/tr9616707310

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kyria 2021.10.04. 23:02:15

Igen. Kár, hogy úgy hírlik, a vég egy másolat (Bosszúállók/Vasember). Bár, ha úgy vesszük, a SW-t is 2x leforgatták, tejelt szépen, nem zavart (szinte) senkit. Na mindegy, lényeg, hogy végre vége a Craig-érának, pont 5-tel volt több, mint kellett volna...
süti beállítások módosítása